hétfő, szeptember 08, 2008

állatok!

az a baj, hogy veszettül jön a hideg. vagyis már az előszele itt is van. reggel és este hazafele jövet kabát kell. az nem is baj, mert hidegben mindig az kell, ha kimegyünk az utcára.
a baj inkább az, hogy a lakásban is hideg van. legalábbis ebben. az én szobám különösen az! azt hiszem a leghidegebb pontja a lakásnak. ha fűtünk, a konyha és nappali, valamint a folyosó, hamar felmelegszik. a ház alja tégla, azért melegebb. a felső emeletek viszont szerintem valamiféle gipszkartonból készültek. az én falamról például szerintem hiányzik egy burkoló réteg, kívülről, mert fehér. és ahogy elnézegetem a szomszédokat, azon a szinten, a fehéren felül van még egy kátrány cserép féle réteg...
hiában van ősrégi vas radiátor, ami a kinézetéből egy masszív forró darabnak bizonyul. nem. csak az bugyijaim száradnak meg rajta, mert meleget nem ad. múlt télen nyitvahagytam a szoba ajtóm, mindig, hoyg valamiféle meleg szökjön be lentről. idén veszek egy kis hősugárzót majd, mert rettenetesen tartok a hidegtől. főleg azért mert a nyarat végig köhögtem.
a minap alkalmam volt beszélgetni picit egy olyan személlyel, aki házak kiadásával és ebből kifolyólag felújításával is dolgoznak. tőle tudom, hogy egy átlagos angol ház például nincs leburkolva. a földön csak egy faréteg van, arra szegecselve a kárpit, semmi betonozás. nem csoda, hogy minden házban háziállat az egér. mi is felfedeztünk párat, egyik nap az almás pitémmel egy magasságban volt a szekrényen és ugrott le onnan. könnyű nekik, mert benn a falakban, a csövek mentén közlekednek. ha nincs is egy házban, a padláson akkor is át tud lógni a szomszéd kisegér. így mindenütt van.
a másik ilyen a csótány, ami honos otthoni kisállat. laktam egy lakásban, 2 hétig csak, ahol szuperül felújított konyha volt (KÍVÜLRŐL), de amint leoltottuk a villanyt a kis zsiványok kidugták a kobakjukat holmi élelem után kutatva... aztán ha valami humánus fényt csinált, szaladtak szerteszét... abban a konyhában minden szép volt, kivéve a hűtő mögötti részt, ahol ott volt a szemét, kosz, por, csótány, kitudja még miféle fertő...
a mi mosogató alatti konyhaszekrényünknek sincs például burkolt hátsó fala. ott a házfal, a csövekkel. nem egy szekrény, egy szekrényelő, egy köpeny! és a műanyag ebédesdobozok tulajdonképpen a vakolt falat cirógatják.
félelmetes az építkezés, a csövek általában kint futnak a falon, nem benne...
mindig eltűnődöm, mikor az új csoda üveg, futurisztikus, energiatakarékos épületeket (mint a ghurken - egyébként örülök, hogy pont erre e fotóra bukkantam, mert ez az egyik kedvenc képem itt, az öreg kastély szerű építménnyel előtérben-)építik...hogy a manóban képesek erre, amikor egy kis fing lakóházet sem húznak fel normálisan.
egyébként a szomszéd lakótársam falát biztosan könnyen be tudnám rúgni; mindenesetre a többi falba is a csavarokat be tudjuk szögelni..

Nincsenek megjegyzések: